5.fejezet-Csak egy álom volt....

Itt az 5.feji annyi késés után ,amiért szintén bocsi.Ebbe nem mindegyik rész van benne,amiket az előző bejegyzésben írtam,de a következő kettőben biztosan benne lesznek.Szerintem egy kicsit gáz ez a feji,meg ha úgy vesszük,akkor a hatévesnek nem nagyon kellene olvasgatni,szval valami 18+-os féleséget akrtam összekaparni...Majd ti megmondjátok,hogy sikerült-e:DVárom a megjegyzéseket.Ja.és még valami...Ha azt látjátok,hogy "Seb" vagy "Bastian" akkor azok Sebastian becézései.:D

Jó olvasását!

A fejem...-ez volt az első gondolatom,miután kinyitottam a szemem.Saul...Istenem,felrobbantotta a bombát!Kellemes meleg lehelet érte a fülemet,ahogy valaki megmozdult mellettem,azonnal elfelejtettem mindent,amit eddig mondani akartam.Óvatosan elfordítottam a fejem,hogy lássam Sebastiant,aki még aludt.Mocorogni kezdett,majd az egyik kezét átvetette a csípőmön és úgy kezdett el szorítani,mint aki attól fél eltűnök.

-Tudom,hogy ébren vagy,nyugodtan beszélhetsz...-motyogta.                    

.-Ööö...Öké.-mondtam.-Mi történt?Felrobbantotta?

-Igen...De csak az egyik rudat,még időben le tudtuk állítani,most otthon vannak.

Fújtam egy nagyot.-Szerencsére nem esett bajod.-mondtam meggondolatlanul.

Sebastian felvonta a szemöldökét.-Komolyan?

-Igen.Komolyan.

Ekkor megszólal a telefonja a Love Is Gone-t játszva.-Jesszus,ez milyen régi szám.-mondtam.

-Nem nagyon van időm zenéket töltögetni.-mondta.

-Tudom.Nekem se.

Amikor felvette,Roman és egy máik férfi jelent meg a szobában.

-Minek hívsz fel.ha úgyis jössz?-forgatta a szemét Sebastian.Megjelent még valaki,akinek olyan „halál szaga” volt.De tényleg,kirázott a hideg a csávótól.

-Ők itt.-mutatott a két csávóra.-Buda és Pest.

-Buda és Pest....Hülye...-nézett rá unottan Sebastian.

-Szóval Wolfram és Zebulon.-helyesbített.

-Éppen,most akartunk bemenni a városba megvenni Wolfram Cadillac-jét.Gondoltuk talán Lia is eljöhetne velünk.A csajok imádnak shoppingolni.-tette hozzá.-Na jössz?

-Még mindig itt vagyunk?-kérdeztem,majd kiugrottam az ágyból.Azok hárman vigyorogva eltűntek,én pedig felvettem a ruhákat amiket Sebastian hozott nekem,egy  fehér rövidnadrágot vörös övvel és egy fehér pólót piros PEACE NEON felirattal.Majd felhúztam a kapott piros deszkás cipőt is.A végeredmény egész jó lett.

-Hé,amúgy ezek kinek a ruhái?-kérdeztem.

-Ashley-é,Aaron feleségéé.-mondta.

-Feleség?Wow...-néztem rá meglepetten.-Azt hittem csak 19 évesek vagytok.

Sebatian felnevetett.-Annyinak nézünk ki?

-Nem.

-Én személy szerint ezernyolcszázkilencvenkettő leszek...mennyi is...fél hónap múlva.

A döbbenet kiült az arcomra.-Nos de 1892-nek sem nézel ki.-mondtam vigyorogva.

-Ha-ha.-mutatott szamárfüleket,majd végigsimította az arcomat.-Szűz vagy még?

Teljesen elkerekedtek a szemeim a kérdéstől.Most milyen játékot játszik?-Ahhoz neked mi közöd?

-Szóval igen.-vigyorgott.

-És akkor ki van?-kérdeztem.

-Semmi,csak tudni akartam.Már emeltem a számat.hogy visszaszólok,de végül felemltem a kezeimet és kikerültem.

-Most jobb lesz,ha megyek.-amikor láttam,hogy utánam jön megkérdeztem,hogy miért követ.

-Én is elmegyek.-vonta meg a vállát.Ez egyre jobb lesz...Tehát akkor szökés zéró esély,figyelem elterelés zéró esély.

5 órával később.....

Éppen arra az estélyre vásároltunk,amire kötlező lesz elmennem,valami hülyeség miatt.De egy cseppet sem bántam.

-Nem is igaz!-lökte arréb Roman Wolframot.-Az a piros magassarkú jobban néz ki!

-Ha olyan jól néz ki,hord te!Lia szerintem az a fekete a jobb.-vágott vissza amaz.

Idáig ez ment minden boltba...Komolyan még a fehérnemű boltban is összevesztek,hogy ezt vagy azt vegyem meg.

-Roman,neked nincs ízlésed.-szólt közbe Sebastian.-Szerintem az a lila mindkettőt veri.

-Jézusom...-motyorogtam.-Tudjátok mit?Szerintem először ruhát kéne nézni,és utána cipőt.

-Oké.Tudok egy jó üzletet két utcával feljebb.

Útközben vettünk jégkrémet.

-Ó,ne már.Már megint pirosat kaptam.-nyafogott Roman.-Seb neked kék van!Cserélünk?

-Roman,ne legyél már három éves.-nézett rá Seb.

-De nekem akkor is kell egy olyan kék.-mutatott be neki Roman.

Mikor elértük a boltot Zebulon és Wolfram elmentek szmokingot venni.És összetalálkoztunk a csapat másik felével.Aaronnal,Ry-al,egy ismeretlen fickóval és egy nővel.

-Sziiiaa!-mondta a nő szinte sikoltozva.-Te vagy,Lia,igaz?

-Igen.Te pedig Ashley?

Azonnal megölelt,majd bevonszolt maga után a boltba,a koktél ruhás részleg felé,közben mindenféléről fecsegtünk.Amikor levette a dzsekijét csak akkor láttam meg,hogy a hasa kerekedik.

-Ó,istenem,te terhes vagy?-kérdeztem.

-Igen.-mondta ragyogva a boldogságtól.-A harmadik hónapban vagyok.

-Ez csidálatos.Gratulálok!-mondtam,majd megöleltem.

-Köszönöm!

Megpróbáltam elképzelni magamban egy picike Aaront kék hajjal.Majdnem feltört belőlem a nevetés.

-És kisfiú vagy kislány?-kérdeztem kíváncsian.

-Képzeld kislány!-ugrált örömében.Nagyon örültem Ashley boldogságának.Felpróbáltam egy piros ruhát,aztán megnéztem magam a tükörben,épp amikor Ashley jött ki a próbafülkéből.

-Lia...Ezt meg kell venned!Jézusom,ezt tényleg meg kell venned!-mondta,ahogy közelebb ért.

-Neked pedig azt a pinket!Eszméletlenül jól állna,szerintem!

Gyorsan kifizettük a ruhákat,egy bankkártyáról amit Sean-tól kaptunk.Sean volt az új fickó,akit eddig még nem láttam.

-Akkor most cipőbolt?-kérdeztem.Ashley bólintott,majd elsétáltunk a boltig.Ashley vett egy rózsaszín magassarkút,meg nyakláncokat.Én pedig egy vöröset ami passzolt a ruhámhoz.

-A többiek hová tűntek?-kérdeztem.

-Őszintén?Nem tudom.De szerintem éppen söröznek a LasVegas-ban.Ez egy bár,ahol VIP tagok.

4 órával később.....

Amint összeszedtük a fiúkat a bárból,hazamentünk.Most éppen a kijelölt húsz percemet töltöm a fürdőszobában.Egy kicsit becsíptem két sör és négy feles után,amit versenyre húztunk le Wolframmal,háromszor nyert ő egyszer én.Seb úgy küldött be,hogyha húsz perc múlva nem adok jelet magamról rámtöri az ajtót.Gyorsan fogat mostam,majd felvettem az Ashleytől kapott spagettipántos pizsamát és a rövidnadrágot.Lehunytam a szemem és nagy levegőt vettem miközben kinyitottam az ajtót.Ahogy kinyitottam hátratántorodtam,majd a fenekemre ültem.

-A francba!-Sebastian pontosan az ajtó előtt állt.

-Hé,jól vagy?-segített fel.

-Igen.Csak kiléptem a fürdőből és az adrenalinom a mindenható valagába ugrott,mert te hangtalanul az ajtót bámulod.Röntgen szemeid vannak?

Sebastian felnevetett.-Nem.Nincsnek.Most pedig irány az ágy!

-Várjunk csak!Te parancsolgatsz nekem?

-Dehogy!-emelte fel védekezően a kezét.-Csak hangosan felhívtam a figyelmed,arra,hogy ideje aludni.

-Gyűlöllek.-sanditottam ferdén rá.

-Én imádlak.Az ellentétek vonzzák egymást.-mondta könnyedén.Éppen szólásra nyitottam a szám,de be csuktam.

-Jézus!Odanézz!Nem vágott vissza!-mondta Sebastian gúnyosan.

Befeküdtem az ágyba,hátat fordítva neki.

-Kapcsold le a villanyt és tömd be szád!-morogtam.Abban a percben lekattant a villany,majd suhogást hallottam,aztán éreztem,hogy az ágy besüpped a hátam mögött.Éreztem Sebastian meztelen mellkasát a hátamnak feszülni,és nem tagadom,imádtam az érzést...Aztán hirtelen megfordított,és megcsókolt.

-Hé...?!-próbáltam tiltakozni,de amikor megéreztem a kezét a fenekemen,előjött az Alzheimer kórom,egyszóval mindent elfelejtettem.

-Nem valami olyasmit mondtál,hogy tömjem be a szám?-kérdezte rekedten.Nem válaszoltam,csak még fórróbban csókoltam,majd az extázisban,kicsatoltam a nadrágját.Megharapdálta a fülcimpám,amitől borzongás futott végig a gerincemen.Egy az egyben letépte rólam a ruhát,két kezemet a fejem fölé szorította úgy csókolta a nyakam.Majd lejjeb vándorolt a mellemre,majd a hasamra.Felsikoltottam,amikor megérintett odalent.

-Ez az,hercegnő!-hörögte.-Élvezz a kedvemért!Átfordult így én kerültem felülre.Lassan végisímitottam a hasán az ajkaimmal,amire ő morogva a hajamba markolt.Hamarosan felszínre került domináns természete,mert akármibe kezdtünk bele a végén mindig ő volt felül.

Valamit ügyködött,majd valami jéghideget éreztem a mellkasomon.Egy jégkocka.Éhes szemekkel figyelte a jégkockából leolvadt cseppecskét,ami  egészen a hasamig folyt,egészen a köldökömig,ott eltünt.Bastian nyomott egy csókot,oda ahol eltűnt a csepp.Miközben ő a jégkockát tologatta a testemen,addig én többször is sikoltottam az élvezettől.

-Kicsim...-hörögte.Elmosolyodtam a kedves kifejezés hallatán.-Nem bírom tovább,benned kell lennem.

Bólintottam,majd szélesre tártam a combjaimat előtte.Amint megérztem hatlmas férfiasságát a bejáratnál,ismét önkéntelenül nyöszörögni kezdtem.Amikor belém hatolt,sikítottam,de mostmár a fájdalomtól.Bastian ijedten kihúzódott.-Jézusom,fájdalmat okoztam?-hajolt fölém.-Kérlek,mondj valamit...

-Mostmár...Minden rendben...-nyögtem fel.-Próbáljuk meg újra.Kérlek.

Sebastian fájdalmas arcot vágott majd megint belém hatolt.Ezúttal,csak az engem kitőltő lüktető férfiasságot érztem és a gyönyört.

-Igen...-nyögtünk mind a ketten.Először lassan mozgott,majd egyre gyorsabban...Magamon kívül voltam a gyönyörtől.Amikor a végén a nyakamba vájta a fogait és inni kezdte a vérem elértem a csúcspontot,majd pár másodperc múlva ő is.Sebastian megfeszült,majd rám húzta a takarót,éppen azelőtt,hogy valaki a szobába villant,akinek hosszú fekete haja volt és vörös szemei,egy karóval átdöfte Bastian szívét,én pedig ordítottam vel,majd rátámadtam...

Ebben a pillanatban felébredtem,Sebastian ölelő karjai között.Csak egy álom volt...De olyan valóságosnak tűnt...Mégis...Ekkor megláttam a combomon futó vércsíkot,ami a hüvelyemből folyt

Egy kis ízelítő....

Sziasztok!

Hoztam egy olyasmi ízelítőt,mint amit Fanny97 blogján is láthattok...Mikor már majdnem kész vagyok,logikus,hogy elromlik a gépem....De komolyan....Valakit kinyírok,ha mégegyszer meg kell írnom...Mivel nem mentettem le pendrive-ra se...Jó olvasást!

„A motor egy kerékre állt,majd egy halovány Roman utánzatot láttam,simán átmentem rajta,majd a következőn is,de a harmadikról úgy lepattantam,mint gumilabda az acélfalról...”

„-Roman!Ne hergeld fel!-ordított Wolfram.De akkor már késő volt...”

„A villám keresztülcikázott az égen,a villanással együtt megjelent Sebastian is,vérben úszó szemekkel.Már akkor tudtam,hogy ebből nem lesz semmi jó.De csak tovább ordibáltam,amíg egy egyszerű mozdulattal be nem fogta a szám a szájával...”

„Ó,igen...-nyögtem fel a kéjmámorban.-Kérlek...

-Kérsz?-hallottam Sebastian rekedt hangját.-Mire kérsz,hercegnő?...”

„(Sebastian szemszöge)Követtem őt a tömegen keresztül,be a kis házba ahova tartott,szembe fordult velem,és ekkor az arca lehámlott,én pedig megpillantottam a legszörnyűbb rémálmomat.:Aimee-t.

-Szia,szívem.Jó hogy jössz,kész a vacsi.-szólt azon az ördögien gonosz hangján,majd egy asztalra mutatott,ahol Lia feküdt feltépett torokkal,és vérző csuklókkal,a hátán az amazonok jelével...Ekkor felébredtem,verejtékben úszva,Lia kétségbeesetten kérdezte,hogy mi a baj,de nekem a szó a torkomra forrt.”

„-Ki az az Aimee?-kérdezte Lia.Hezitáltam a válasszal...De végül belekezdtem...”

„Az egész történet után Lia csak felállt,majd elgondolkozva sétálni kezdett.

-Hmm...Van gyenge pontja?Vagy valami ilyesmi?-kérdezte.

-Nem...Őt nem szabad bántanunk...

-Miért?

-Mert ő egy Amazon...Akik képesek arra,hogy kihordják a mi gyerekeinket...”

„Halkan lopóztam le a lépcsőn,érzem,hogy van valaki odakint.Azt gondoltam először,hogy Lia az,de ez lehetetlen,mivel ő éppen békésen alszik az ágyamban.Az idegen torkára szorítottam a késem,majd a szemébe néztem...Ugyanolyan szeme van mint Liának...”

„Spawn?-szólt Lia az idegenhez,aki erre elmosolyodott.Lia a nyakába ugrott miközben nevetett.-Nem hittem,hogy látlak valaha is.

-Hát igen...De csak szülinapom alkalmából jöttem...

-Ó,várj..hányadik is?

-Az ezerkétszázötvennegyedik...-mondta Spawn.

Eltátottam számat,Lia pedig megint megölelte Spawn-t,majd boldog szülinapot kívánt neki...”

Amíg a friss nem érkezik.....:)

Nos,mivel a friss egy kicsit(nagyon) csúszik,úgy gondoltam megosztom veletek a mostani olvasmányaimat.
Ha szereted az akció bombával,és szerelemmel dúsított könyveket,akkor tekerj lejjeb!



Sherrilyn Kenyon:Dark Hunter sorozat

                                                                      Álomszertő:

Egy férfi, akit arra kárhoztattak, hogy örök élete során több ezer asszony szeretője legyen. Julian mindent tud a nőkről; miként szóljon hozzájuk, mi a lelkük kulcsa és legfőképpen, hogyan tüzelje fel a testüket. Ám Julian átkozza azt a napot, amikor büszke spártai katonából szerelmi rabszolga, dicsőséges hadvezérből vágyakozó nők szexuális játékszere lett. Másnak a gyönyörű testek, a kéjes női sikolyok elérhetetlennek tűnő vágyak, neki véget nem érő kínok. Egy napon Grace Alexander hívatja a szexrabszolgát, hogy kielégítse vágyait, de a fenséges asszony – oly sok nő közül először – felfigyel a büszke férfira, és kettőjük szerelme talán még a szörnyű átkot is megtörheti... Sherrilyn Kenyon a paranormális romantikus regények királynője, J.R. Ward, és Charleine Harris mellett a legnagyobb név a műfajban. Az Álomszeretővel induló Sötét Vágyak Vadászai sorozata a műfaj legnagyobb sikersorozata, regényei pedig világszerte több,mint tízmillió példányban fogytak eddig,és uralják a sikerlistákat. Kinley MacGergor néven Magyarországon is népszerű kosztümös romantikus regényeket ír. Katt ide a letöltéshez!

                                                                         Éjféli Vad


Kyrian gyönyörű férfi, kidolgozott izmokkal, aranybarna bőrrel, áradó erotikával, jó humorral, intelligenciával, bátorsággal megáldva… érthető, hogy Amandát elbűvöli, aki nemrég csalódott a nagybetűs szerelemben. A szenvedély kölcsönös, de Kyrian szörnyű titkot rejteget a lány elől. A férfi ugyanis vámpír, egy rettegett Sötét Vadász, aki kétezer éve küzd az aljas démon Desideriusz ellen. Eljött a leszámolás ideje, és Amandával az oldalán talán Kyrian most le tudja győzni a démont, ha elég erős a szerelmük...

SHERRILYN KENYON szinte összes regénye vezette már a New York Times bestsellerlistáját. Az Álomszerető a Sötét vágyak vadásza sorozat nyitókötete, amelyből eddig 29 rész jelent meg külföldön, a műfaj rajongóinak nagy örömére.

„Kenyon a vámpírrománc királynője”
– Publisher’s WeeklyKatt ide a letöltéshez!

                                                                    Végzetes Ölelés

Amint leszáll az éj, én leszek a legszörnyűségesebb fenevad, aki az éjszakában portyázik: parancsolok az elemeknek, és nem ismerek félelmet. Évszázadok óta védem az ártatlanokat, cserébe nem kérek semmit, csak álmaim asszonyát. Sunshine Runningwolf nem akar többet, csak ezt az éjszakát, de valahányszor ránézek, elkezdek sóvárogni olyan álmok után, amelyeket már évszázadokkal ezelőtt eltemettem magamban. Tudom, hogy a szerelmem a halált jelentené számára. Megátkoztak, arra kárhoztattak, hogy soha ne ismerjem meg a békét és a boldogságot - míg ellenségem a sötétben lapul és arra vár, hogy mindkettőnket elpusztítson…

SHERRILYN KENYON szinte összes regénye vezette már a New York Times bestsellerlistáját. A Sötét vágyak vadásza sorozatból eddig 29 rész jelent meg külföldön, a műfaj rajongóinak nagy örömére.

„Kenyon a vámpírrománc királynője”
- Publisher’s WeeklyKatt ide a letöltéshez!

                                                                       Ördögi Tánc(ezt olvasom,most:PZarek-re nagyon-nagyon kiváncsi vagyok!:D)

Zarek kétségkívül a legmagányosabb Sötét Vadász. Évszázadok óta Alaszkában él száműzetésben. Mielőtt vámpírrá változott, római rabszolgaként elképzelhetetlen kínokon kellett keresztülmennie. Minthogy veszélybe sodorta a testvériséget, most társai az életére törnek. Astrid az igazság szűzi nimfája. Ő kapja feladatul, hogy ítélkezzen Zarek felett. A vizsgálat során számos eddig nem sejtett titok is a felszínre kerül, és a gyönyörű Astrid nemcsak a jobb sorsra érdemes embert, de a forróvérű szeretőt is megtalálja a Vadászban... Sherrilyn Kenyon szinte összes regénye vezette már a New York Times bestsellerlistáját. A Sötét vágyak vadásza sorozatból eddig 29 rész jelent meg külföldön, a műfaj rajongóinak nagy örömére. Katt ide a letöltéshez!

Bocsánatkérés+ A következő friss időpontja

Sziasztok!

Először is lesül a pofámról a bőr,mert -ismét-hülye voltam és kitöröltem ezt a blogot.Mindenkitől bocsánatot kérek,aki várta a friss fejezeteket!De most újra aktiválom magam és,folytatom a törit.Nem hiszem,hogy 10-11 oldal hosszúságúak lesznek,de azért majd megpróbálok összekaparni valamit!Szeretnélek megkérni,kedves Olvasó,hogy ha elolvastad a törit,írj egy pár szót komiba.A következő fejezet,25-ére lesz készen.Addig a türelmeteket szeretném kérni!

Még egyszer bocsánat!

Díj Köszönöm Szépen!

Szabályok/Feltételek:

1.Megköszönni a díjat annak akitől kaptam!

2.7 dolgot írni magamról!

3.Kitenni a logót a blogomba!

4.Be kell linkelnem azt aki adta!

5.Tovább kell adnom 7 embernek!

6.Be kell linkelnem őket, és megjegyzést kell hagynom náluk a díjról!

1.Ezer köszi FrufruLilinek!!!!

2.1,Először is imádom a lovakat.
   2,Hip-Hop-os vagyok,egyaránt szeretem hallgatni és táncolni.:)
   3,Szeretek írni és olvasni.
   4,Alkalmi alkoholista vagyokXD
   5,"A szabályok arra valók,hogy megszegjük őket"-ez a mottóm.
   6,Imádok a haverokkal lógni:D
   7,Gyűlölöm a rózsaszínt,a magassarkút,a műkörmöt(egyszer volt,elég is volt:D),amolyan kemény csaj féle vagyok,aki bever egy-kettőt ha kell(meg ha nem akkor is,igaz Fanni?XD).

3.Megvan:)

4.Köszi Frufru! 

5.Akiknek tovább küldöm:
Fanny97
Liz
Cylise  
Eni
Nos ennyi:)

Vérvadászok 4.fejezet

4.fejezet

Eszeveszetten rángatni kezdtem a bilincset,annyira,hogy véresre dörzsölte a csuklóm.Fékezhetetlen düh tombolt bennem.Körülbelül fél óráig tartott az ütközet,de a Axel hangját egyszer sem hallottam,pedig általában hangosan káromkodva harcol.Saulét annál inkább.Mikor minden zaj elhalt,lánccsörgést hallottam aztán Sebastian témfergett be a szobába.A halántékáról egy csíkban szivárgott a vér,de különösebb jelek nem árulkodtak a csatáról.
-Mit műveltél a bátyámmal?!-rivalltam rá.
Kifejezéstelenül rám pillantott és csak bámult.
-Válaszolj már,te dög!-szidtam.Elvigyorodott,aminek hatására kivillantak méretes szemfogai és az ereimben megfagyott a vér.
-Axel igazi lakomát rendezett!-mondta,szemében pajkos fény csillant.Megrökönyödtem...Mozdulni sem bírtam,a torkom kiszáradt.
-Mit műveltél?-kérdeztem rekedten.
-Ó.Én semmit.-adta az ártatlant.-A bátyád kb. ötven emberrel állított ide és sajnálatos módon Ry és Roman nem bírtak a vérszomjukkal.Így hát..kissé...tragikus dolog történt.De Axelnek,Saulnak és annak a vöröskének semmi baja,bezártuk őket egy cellába.
Megnyugtatott,hogy a Vérvadászok alfa csapatának semmi baja,de a többi ember...Úristen!Több mint negyven ember halt meg!Az ő kezük által.A hirtelen jött indulattól vezérelve felkaptam a fekete lámpát az éjjeliszekrényről és Sebastian felé hajítottam.Össze is tört a fején.
Megvakargatta a becsapódás helyét aztán elvigyorodott.
-Mondtam már,hogy imádom amikor ilyen harcias vagy?-röhögött.Na jó,most aztán már tényleg forr az agyvizem!
-Elengednél?-mosolyogtam rá bűbájosan,taktikát váltva.-Mintha azt ígérted volna,hoy megfürödhetek és aludhatok.
Sebastian kételkedve húzta fel szemöldökét,de lassan-nagyon lassan-elindult felém.Tudtam...annyira tudtam,hogy ennek be fog dőlni.Lassan lecsatolta a bilincset a kezemről és az ágyra tette.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá.Aztán elfordultam és ördögi vigyorral a fürdőszoba ajtaja és egyben a fegyveres szekrény irányába indultam.Nagyon gyorsan kell mozognom,ha sikerrel akarok járni.Amint a szekrényhez értem,feltéptem az ajtaját és egyből megakadt a szemem egy éles szablyán.Kihúztam és Sebastian felé fordultam,aki velem szemben állt addigra.Gyorsan a szívére szorítottam a fegyvert,hogy még véletlenül se jusson eszébe előre lépni.
Diadalmas mosollyal méregettem.
-Utolsó kívánságod?-tettem fel a kérdést az irónia kedvéért.
-Hadd csókoljalak meg.-a tekintete áthatolt rajtam,úgy éreztem mintha a legmélyebb titkaimat is látná.Óvatosan közelebb léptem hozzá még mindíg a szívén tartottam a kardot.
-Eltaláltam a gyenge pontod?Tényleg?A szíved az,ugye?-kérdeztem.
Lassan bólintott,aztán emberfeletti sebességgel kilökte a fegyvert a kezemből,az arcomat két tenyere közé fogta és ajkunk tüzes csókban forrt össze.Éreztem,hogy ezek után képtelen lennék itt hagyni Sebastiant,akinek a keze éppen a fűzőm cipzárjánál kutakodott.Aztán hirtelen beugrott a sok lemészárolt ember akiket ők öltek meg.Felfordult a gyomrom.Zihálva hátráltam két lépést.
-Ez nekem így nem megy.-kapkodtam levegő után.Kigombolta az ingét és a kanapéra hajította.Nagyot nyeltem,az a tökéletes test...Aztán hirtelen megfordult és a hátát bámultam,amin egy nagyon mély vágás húzódott a lapockájától a csípőjéig,keresztbe hasítva a hátát.
-Ööö-jó tudom nem valami értelmes,de csak ezt tudtam kinyögni.
-Tudod...-kezdte Sebastian mély baritonján.-Az első pillanattól kezdve-hogy megláttalak-csak arról álmodozok,hogy megcsókollak és ágyba viszlek.-itt elhallgatott,majd felnevetett.-Ezt most veheted szerelmi vallásnak.Teljesen elnémultam.Aztán végül elpirultam és mindenhova néztem csak rá nem.
-Figyelj...-zavaromban a hajamat csavargattam.-Mondd meg hol van kötszer,fertőtlenítő és vattapamacsok.Ellátom a sebedet.
-Hó-hó!-emelte fel tiltakozóan a kezét.-Arról szó sem lehet!Engem nem láthat el egy embernő.
-Hogy érted ezt?-értetlenkedtem.-Egy...vámpírnő kellene?
Nehézkesen ejtettem ki a szavakat a torkomban egyre csak növő gombóc miatt.-Netán a barátnőd?
Sebastian felhúzott szemöldökkel fixírozta az arcom.
-Nem.-mondta végül.-Nekem nincs barátnőm.-az utolsó szót úgy ejtette ki mintha kínaiul lenne.-Csak nem alacsonyodom le az emberi fajhoz.
Döbbent csend állt be.Hülye seggfej!Mi a francot képzel magáról?Nem alacsonyodik le az emberi fajhoz?Nevetséges!
-Te mindig ilyen pöffeszkedő bájgúnár voltál?-lépdeltem közelebb hozzá.
-Hogy mit mondtál?-kérdezett vissza.
-Jól hallottad te azt!-adtam az egyszerű választ.-Most pedig,Mr. Tökéletes,ide leül a tökéletes szobájának tökéletes kanapéjára!-mutattam szigorúan a díványra mutatva.
Nem mozdult.Megragadtam a vállát és megpróbáltam lenyomni,kis erőlködés után engedett és lehuppant.
-Kötszerek?-kérdeztem tárgyilagosan.
-Abban a szekrényben.-mutatott a kisebb fegyverraktárára.
Szó nélkül odasétáltam,meg is találtam a pici fehér dobozt ,amire vörös keresztet nyomtattak.
Visszasétáltam,útközben megszemléltem a doboz tartalmát.Minden benne van amire szükségem lehet.
Sebastian kíváncsian fürkészte az arcomat.
-Amúgy...Nem forr össze magától a seb?-vettem fel a csevegő hangom.
-Ez nem.Ezt a vágást ozmiummal ejtették.Nem forr össze olyan hamar,mintha más fémmel történt volna.Emberi tempóban gyógyulok tőle,időigényes míg a szervezetem kilöki magából.
-Kitalálom:Saul a hunyó.Csak neki van ozmiumos kése.-bólogattam.
-Igen ő volt.-dünnyögte.-Nem sok kellett,hogy összetörjem mint egy ropit.
Lecsavartam a kis barna üveg tetejét amiben az alkoholos fertőlenítőt véltem.Bingó,ez az.Kezembe vettem két vattapamacsot és jól átitattam őket fertőtlenítővel.
-Nem tudom,hogy csípni fog-e,de azért szólok.-figyelmezettem.
Egy vállrándítás volt a válasz.
Rányomtam a nedves pamacsokat a sebre,lassan és óvatosan tisztogatni kezdtem.Sebastian meg sem moccant,csak a dohányzóasztalt bámulta.Miután végeztem teljesen befedtem a vágást puha korongokkal.Aztán a gézt is rácsavartam a felsőtestére,pont a vágásra.A fehér csík keresztbe szelte a mellkasát és a hasát,a hátát.A géz végét egy falatnyi ragasztóval leragasztottam,hogy ne tekeredjen le.
-Kész.-mondtam,már pakoltam is vissza a dobozba.
Komolyan nem értem magamat.Meg kellett volna ölnöm és elfutnom,ehelyett még ápolom is...Valami komoly bajom lehet.
-Hé...-vette ki a kezemből a dobozt.-Most te ülj le!
-De nekem nincs semmi bajom.-mondtam.
-Szép a csuklód.-vigyorgott.
-Jah az semmi.-legyintettem.Aztán haragosan folytattam.-Akkor történt amikor azt hittem lelőttétek Axelt.
-De nem lőttük le.-fúrta tekintetét az enyémbe.
-Tudom.-nyeltem nagyot.Kérdezés nélkül lehúzott maga mellé és bekötözte a csuklóm.
-Kösz.-mondtam,mikor végzett.
-Á,nem.Én köszönöm!-mosolygott.Szeretem mikor mosolyog,amikor ezt csinálja keletkezik két kis gödör az arcán,amitől kisfiúsan férfias lesz.
-Most elmegyek fürdeni.-mondtam zavaromban.
Egy fekete póló és egy alsónadrág repült felém,amit reflexből elkaptam.
-Ezt vedd fel.-adta az utasítást kurtán. Biztosan furcsán nézhettem a ruhadarabokra,mivel Sebastian szemöldöke a hajáig csúszott.
Azzal fölálltam és a fürdőbe sétáltam,kétszer elfordítottam a kulcsot a zárban.Tudom,tudom,ez nem nagyon fogja megakadályozni Sebastiant,ha be akar jönni.Levetkőztem,beálltam a zuhany alá.Élveztem,ahogy a langyos víz végigfolyik a hajamon és a vállamon.Mikor végeztem,kerestem egy törülközőt,magam köré csavartam és az ujjaimmal átfésültem a hajam,mivel fésűt nem leltem sehol.
Gyorsan felkapkodtam a kapott ruhákat és kimentem a hálószobába.Sötétség és néma csend honolt.Egy vállrándítással nyugtáztam a szokatlan csendet,az ágyhoz sétáltam.Becsusszantam a takaró alá,az egyik oldalra.Elkezdtem fészkelődni,amíg a hátam valami keménynek nem ütközött.Hátrapillantottam a vállam felett hogy mi lehet az.Széles vállak,acélszürke szemek...Sebastian is ugyanabban a pillanatban vett észre engem,mint én őt.Úgy ugrottunk ki az ágyból ,mint akit seggbe lőttek.
-Bocs ,a te ágyad!-mentegetőztem.-Azt hiszem alszom a kanapén.Már indultam is,de Sebastian megállított.
-Na-na!Szó sem lehet róla!-emelte fel a hangját.-Nem engedem,hogy te aludj azon a kényelmetlen kanapén!
Meg sem bírtam mukkani,a hevességét látva.
-De...-kezdtem.Mintha csak a falnak beszélnék,lepereg róla minden.Már terelt is befelé az ágyába.
Még be is takart!
-Egy jó éjt puszi?-vigyorodott el.
-Nem vagyunk olyan viszonyba.-mondtam szárazon.
-De,még lehetünk.-még szélesebb lett a vigyora.
-Nem!-szinte kiabáltam.-Nem lehetünk!Soha!
Az arcáról lefagyott a mosoly.
-Jó éjt!-mondta kurtán és hidegen.
-Neked is.-mondtam dühösen.A francba,a francba,a francba,a francba,a francba-ismételgettem magamban.Most megbántottam...
Lassan erőt vett rajtam a fáradtság és elaludtam.


Reggel dübörgő Hip-Hop-Rap féle zenére ébredtem.Sebastiant nem láttam sehol,de éreztem,hogy valaki van a szobában.
-Sebastian?-kérdeztem rekedten.
-Hm?-hangzott a mély bariton valahonnan a kanapé mögül?
-Mond,mégis,hol vagy?-tettem fel a kérdést.
-Öhm...-nyöszörgött,majd előbukkant a feje a kanapé háttámlája mögül.-Itt.Basszus, mi ez zaj?
Feltápászkodott,a hátáról egy-két helyen lejött a kötés,így láthattam a seb állapotát.Oké,már a varképződés beindult,szóval semmilyen fertőzés nincs a sebben,amitől gennyezne.Ez megnyugtatott.Egy kicsit.
-Egy pillanat!-mosolygott kedélyesen.Fölkelt és-mint egy gőzmozdony-kivágtatott.
Hallottam,ahogy valakit lehord a túl hangos zenéért,aztán halkan pusmogni kezdenek.Többször is kivettem szavaikból a nevemet.
Kb. tíz perc múlva Sebastian visszajött eléggé felpaprikázottan.
-Mi a baj?-kérdeztem félénken.
-A..Hogy is hívják azt az egoista seggfejt?-vakarta a fejét.
-Saul?-egészítettem ki.
-Jah,az.A testére van szíjazva 20 kiló ozmium,és egy kiló c4!
-És akkor most mi lesz?-kérdeztem reménykedve.
-Zsarol minket,hogy engedjük el a többi vérvadászt -beleértve téged is- és akkor nem robbantja fel magát,20 kiló ozmiummal,ami sok mennyiségben halálos számunkra.
-Látni akarom!-követeltem.
Sóhajtva bólintott aztán felsegített.Lassan elindultunk a hosszú folyosón.Benyitottunk egy nehéz fém ajtóval elzért helységbe,ahol sötétség és dohos szag uralkodott.Amint a szemem hozzzá szokott a félhomályhoz borzasztó látvány tárult a szemem elé....

Vérvadászok 3.fejezet

3.fejezet

A három vérszomjas vámpír egyre csak csapolta és csapolta az embereket.Eközben felbukkant még kettő akik telelocsolták a termet benzinnel.És egy gyufásdoboznyi C4-et is elhelyeztek a dj pultban.
-Menjünk!-kiáltotta Sebastian és elkezdett levonszolni a lépcső felé.
Hasba vágtam,és bepancsoltam neki egyet,a társai azonnal üldözni kezdtek,de ügyesen kitértem előlük.Megragadtam az egyik függönyt,belecsimpaszkodtam és elrúgtam magam a korláttól.Ahogy átsuhantam a terem közepén,a fügyöny két tartópillére eltört és én pedig közelebb kerültem a talajhoz.Sajnos nem volt akkora szerencsém,hogy észrevétlenül csatlakozzam a Vérvadászokhoz.
A vérszívók alám gyűltek és vártak a desszertre,hangosan csattogtatva a fogaikat és megpróbáltak felugrani,kis híján sikerült is az egyiküknek elkapni,de gyorsan feljebb húztam magam a szöveten.
Hallottam,ahogy Axel a nevemet ordibálja,de nem figyeltem rá.Egy terv kezdett körvonalazódni fejemben.Sebastian és Roman a korláton álltak és mereven engem néztek.A többi alak-akik velük együtt jöttek-lefutottak a lépcsőn és írtani kezdték a vérszívókat.A függöny egy hatalmas reflektorra csavarodott,amik alatt egy kisebb vérszopó banda állt.Felhúztam magam az anyagon majd elengedtem,egy-két métert zuhantam majd megint megkapaszkodtam.A reflektor csavarjai meglazultak.
-Ez az!-vigyorodtam el.-Csak..még egy kicsit!
Újból feljebb másztam majd elengedtem.Faltörmelék potyogott a padlóra és csavarok.Megint felhúztam magam és elengedtem,ám most a szerencsém elszállt,nem értem el a függönyt.
-Ennyi volt.-gondoltam keserűen.
-Ez Isten verje meg!Ha még egyszer ilyet csinálsz,én öllek meg!-kapott el Sebastian.Szóhoz sem jutottam a döbbenettől.Kihúztam magam,amitől a mellem a mellkasához préselődött,hitetlenkedve lenézett és még szorosabban magához vont.
-Szólj a társaidnak,hogy menjenek ki.Lerántom a reflektort a szikrák meggyújtják a benzint a dögök bent pusztulnak,te pedig betartod az egyezség rád eső részét és velem jössz.
Meggondolatlanul bólintottam.
-Axel,menjetek ki!-ordítottam.-Most!Azonnal!
-Veled mi lesz?
-Én is megyek mindjár!-hazudtam.

-Biztos?-kérdezte kételkedve.
-Persze!-hazudtam.
Bólintott majd kiment a többi vadásszal együtt.Tudtam,hogy csak az alkohol hatása miatt hagyott itt ilyen könnyen.
Sebastian lerántotta a reflektort,ahogy ígérte,az utolsó pillanatban pedig elvillant velem.Egy drótkerítés előtt bukkantunk fel,ami mögött hegyek húzódtak.Roman egy pisztolyt fogott a a tarkómra
-Semmi trükközés!-figyelmeztetett.-Gondolj a szeretteidre!
Összeszorítottam a fogaimat és bólintottam.Ha bántani merik-a megmaradt-családom,esküszöm,hogy mindegyiküket kinyírom!
Ahogy végignéztem a bagázson két érdekes egyedet is észrevettem.Az egyiküknek a homlokától a tarkójáig színes csík futott,ebben az az érdekes,hogy az a csík állandóan változtatta a színét.A másik szerzet pedig hasonlított az angyalokra.Szőke félhosszú haj,markáns arc,vakítóan fényes fogsor és tengerkék szem.
Roman karon fogott és átvillant velem egy elegánsan berendezett szobába,amiből észveszejtő hanggal ment a rap.Roman lekapcsolta a hifit és belenyomott egy irtó kényelmetlen székbe.Az egyik kezemet oda is bilincselte.Ezután megjelent a másik hat is.
Kényelmesen elhelyezkedtek a bőrkanapén és whiskyt töltöttek maguknak,egyet kivéve:Sebastiant.Ő elém guggolt és az arcomat tanulmányozta.Kedvem lett volna jól fejbe rúgni,de inkább visszafogtam magam.
-Nehogy megpróbáld!-szólalt meg.
-Tessék?-kérdeztem értetlenül.
-Kiszámítható vagy.Ne próbálj fejbe rúgni.-vonta meg vállát.Majdnem a számat is eltátottam meglepetésemben.
-Mi legyen vele?-állt mellé Roman is.-Szerintem le az alagsorba láncba verni.
-Nem.-mordult fel Sebastian.-Majd,az én lakrészemben ellesz.
A többi hat döbbenten rámeredt.
-Ugye ezt nem gondolod komolyan?-kérdezte a színes hajú.
-De.-mondta szárazon Sebastian.
-Jah értem a lényeget!-nevetett fel élesen az angyal.-Terveid vannak vele?Tényleg szép husi!
Megvetően horkantottam egyet.Micsoda fajankó banda!Roman nyitott tenyérrel a két méterrel arébb álló whiskys flaskára mutatott.Az üveg emelkedni kezdett,majd Roman kezében landolt.Ugyanezt csinálta Saullal is,amikor a kőfalhoz vágta...De vajon,hogy csinálja?
-Ry!-szólt durván Sebastian az angyalarcúnak.
-Oké-oké!-emelte fel védekezően a kezét amaz.
Sebastian rezzenéstelen arccal kinyitotta bilincset,én azonnal felpattantam a székből és az ajtó felé vetettem magam.Ám Sebastian gyorsabb volt, letekerte a karfáról a bilincs láncát és újból a kezemre rakta.Erősen összeszorítottam a fogaimat,hogy azok megfájdultak.Sebastian a kézfejére tekerte a lánc végét és magához rántott.
-Nem fog menni,ne próbálkozz,szépségem.-hajolt egész közel az arcomhoz.A bőröm felhevült és a szívem hevesebben kezdett verni.Soha nem voltam szerelmes és pasi mániás,de ő valahogy megdobogtatja a szívem.Na,de milyen hülyeségeket beszélek itt össze-vissza?Bejön egy elmebajos,vérszívó?Ezt én sem gondolhatom komolyan...Pedig igen,nagyon bejön nekem.
-Ne igyál előre a medve bőrére!-mondtam szárazon.Gúnyosan elvigyorodott és elvillant velem.Egy mélykékre festett szobában bukkantunk elő.Jobbra volt egy ajtónyílás ahol-valószínüleg-a nappali helyezkedett el.A szobában ahol voltunk hatalmas csillár lógott a plafonról,elegáns bútorokkal rendezték be és egy királyi méretű franciaágy uralkodott.
Sebastian megragadta a csuklóm és lecsatolta róla a bilincset,majd a földre dobta.
-Minden folyosón őrködni fog valaki.-figyelmeztetett.A szürke,szimmetrikus szekrényhez lépett és kivett egy inget belőle.
-Fürödj meg és aludj!-nyomta a kezembe.A szám is tátva maradt meglepetésemben.Nos, bevallom őszintén egy börtöncellát képzeltem el szállásul.Nem egy elegáns szobát,olyan tulajdonossal aki azt mondja fürödjek meg és aludjak.
-A fürdő arra.-mutatott balra,egy ajtóra.Bólintottam és besiettem.Gondosan bezártam az ajtót és megengedtem a vizet a zuhanyban.Ekkor felvillant a fejemben a villanykörte.A mobilom a farzsebemben van!Azonnal elővettem és Axelt hívtam.Minden második pillanatban körbepillantottam a helységben,hátha valamelyik vérszívó felbukkan.Ha belegondolok,hihetetlen,hogy ilyen képességeik vannak...Roman tárgyakat és embereket emel fel úgy,hogy hozzájuk sem ér...Na és az a színváltós hajú,ő se semmi.Axel végre felvette és egyből a fülembe ordított.
-Hol az Istenbe vagy?!-kezdte bevezetés nélkül.
-Cssss!-szóltam rá haragosan.-Nyugi,egyben vagyok,kösz,hogy kérded,amúgy meg valami magashegység közelében vagyok,éppen be lettem küldve fürödni.
Axel nem válaszolt,csak a fújtatása hallatszott.
-Ne kapcsold ki a mobilodat,akkor talán be tudunk mérni!-adta az utasítást és a háttérből hallatszott a számítógép zúgása.
-Oké ,látlak!-kiáltott fel egy-két perc múlva.-Kb. száz kilóméterre vagy innen,egy hegyvonulat közelében.Várj még egy kicsit és bemérem,hogy centire pontosan hol állsz és megyünk érted!
Válaszolni akartam,de a torkomra forrt a szó mikor megláttam Sebastian dühös arckifejezését magam előtt.A szemeim tágra nyíltak,és a szívem úgy dörömbölt,mintha ki akarna szakadni a mellkasomból.A hátam mögé rejtettem a kis készüléket és mereven Sebastian szemébe néztem.
-Add ide!-nyújtotta a kezét.A hangja fojtott volt a dühtől.Mikor nem mozdultam felém lépett.
-Add ide,a francba is!-ordított rám.Hallottam,ahogy Axel a mobilba ordibál egy cifra káromkodást.Sebastian a hátam mögött termett és kicsavarta a kezemből a mobilt,majd a mellkasához szorított háttal az arcának.
-Imádom,amikor egyet értünk!-súgta a fülembe,majd a készüléket a csempéhez vágta,ripityára tört.Nagyon remélem,hogy a bátyámnak sikerült többé-kevésbé bemérnie.
-Mégis,hogy képzelted ezt az egészet?-sziszegte Sebastian.-Felhívod Axelt,ő bemér és eljön érted?Édesem...Mi ennél rafináltabbak vagyunk,nem engedjük,hogy ránk találjanak.Hiába mért be pontosan,nem fog idetalálni.
-Miért is kellek nektek,egészen pontosan?-szegeztem neki a kérdést.
-Ó,azért,mert te értékes vagy valakinek,akinél a mi túlélésünk záloga van.Ezért a tárgyért cserébe téged kért,hát nem fair ajánlat?
-Kinek a szemszögéből?-pimaszkodtam.Sebastian megfordított és izzó szemekkel az arcomat fixírozta.
-Beszélnek rólad egyet s mást.-jegyezte meg.-És amint látom,mind egytől egyig igaz.
-Például?-kérdeztem vissza.
-Csak egyetlen egy vérszívó szabadult eddig a kezeid közül,és mindig eléred amit akarsz-bár,ez estben nem biztos-,mesterien táncolsz.-sorolta.
-Ezeket honnan tudod?-döbbentem meg.
-Nos,az elsőt azt hallottam,a másodikat azt tapasztaltam,a harmadikat pedig láttam.Elég volt egy pillantást vetni rád tánc közben és azonnal tudtam,hogy nem vagy kezdő.Bár...az a Saul gyerek nem volt valami jó partner.
-De az volt.-makacsoltam meg magam,csak hogy belekössek valamibe.
-Hazug.-vigyorodott el gúnyosan,de aztán elkomolyodott.-Van még nálad valami amivel kapcsolatot tudsz teremteni a Vérvadászokkal,vagy akárki mással?
-Hülye leszek megmondani.-vontam meg a vállam.
-Ez esetben,majd én kiderítem.-vigyorodott el.Ezzel megtapogatta az elülső zsebeimet,majd a farzsebeimet.Még a lélegzetem is elakadt,főleg amikor láttam,hogy milyen tárgyilagos arccal csinálja.De egyből észhez tértem,amikor a keze a mellkasomra tévedt.Megragadtam a csuklóját és éreztem,hogy milyen feszesek az izmai.
-Itt elég lesz!-mondtam keményen.-Nincs nálam semmi más.
-Biztos?-kérdezte széles vigyorral.-Néhány nő a mellei közé is szokott rejteni dolgokat.Ott sincs semmi?Ne,várj ,majd én meggyőződöm róla!
-Ne merészeld!-sziszegtem neki,de mintha csak a falnak beszélnék.Akkor jöhet a B-terv.Felemeltem a jobb öklömet és halántékon vágtam.A feje oldalra bicsaklott és arcára kiült a döbbenet.
-Csak hülyéskedtem!-nevetett fel végül.
-Én viszont nem!-vontam meg a vállam.Ekkor megszólalt valami rikácsoló riasztó féleség.Sebastian felkapta a fejét és rám villantotta haragos tekintetét.
-Méghogy nem találnak ide?-kérdeztem cinikusan.Éreztem,hogy a Vérvadászok azok,egyszerűen tudtam.
Sebastian valami morgás félét hallatott,aztán kiviharzott a fürdőből,én utána.Amíg a szekrényéből kivett egy két fegyvert,addig én az ajtóhoz lopóztam-szerencsére nem vett észre-nagyon halkan kinyitottam és kisurrantam a folyosóra.Eszeveszett rohanásba kezdtem jobbra.Aztán megálltam és hallgatóztam.Pont rossz irányba tartok,szemből jönnek a vérszívók.Ezt abból tudom,hogy hallottam Roman vezényelését.Száznyolcvan fokos fordulatot vettem és loholni kezdtem az ellenkező irányba.Sebastian ajtaja mellet futottam el,amikor valaki megfogott és berántott a szobába.Foggal-körömmel tiltakoztam,haraptam,csíptem ,rúgkapáltam,de nem engedett el.A hátam a falnak nyomódott és a támadóm a testével a falnak szegezett.
Sebastian fejének intim közelsége megijesztett egy kicsit,főleg,hogy állig felfegyverkezett.
-Soha többet!-ordította az arcomba,de aztán visszahúzódott .Ezután csak suttogott.-Soha többet!
Lehelete csiklandozta az állam,szaggatottan fújtam ki a levegőt.
Bevallom,arra számítottam,hogy meg fog csókolni,ehelyett egy kattanást hallottam,és hideg fémet éreztem a csuklóm köré záródni.
Ezután gúnyosan elmosolyodott-újból.Elvonszolt az ágyig,és a bilincshez tartozó láncot a fejtámlához lakatolta.
-Jó legyél!-vigyorgott,és az ajtó felé indult.
-Hé!-kiabáltam utána.-Ha bántani mered Axelt,esküszöm,hogy...
Itt elhallgattam,mert fogalmam sem volt,hogy mit fogok művelni vele.Zsínórban nyakon lődösték és még mindig itt van,Romannak eltörték a nyakát és csak visszaroppantotta a helyére.
-Hogy?-húzta fel a szemöldökét,majd megint az arcomhoz hajolt.-Mit fogsz tenni?
-Majd még kitalálom,de az biztos,hogy nem lesz kellemes.-mondtam szárazon.
-Tényleg?-hitetlenkedett.
-De még mennyire!-szegtem fel az állam.Felnevetett,aztán köddé vált.
A nevetése még sokáig visszhangzott a szobában.A tenyerem és a homlokom izzadni kezdett,annyira idegeskedtem.Nem bízom Sebastianban,könnyen el tudom képzelni,hogy szemrebbenés nélkül kinyírja a bátyám.Erre a gondolatra könnybe lábadt a szemem.Nem karom elveszíteni az egyszem rokonomat!Kintről csatakiáltások szűrődtek be,tisztán kivettem a hangzavarból Axelét.De a hangja hirtelen elhalt,két lövés hangjával egyidőben.
-Axel!-sikoltottam fel,aztán zokogva a párnába temettem a fejem...