5.fejezet-Csak egy álom volt....

Itt az 5.feji annyi késés után ,amiért szintén bocsi.Ebbe nem mindegyik rész van benne,amiket az előző bejegyzésben írtam,de a következő kettőben biztosan benne lesznek.Szerintem egy kicsit gáz ez a feji,meg ha úgy vesszük,akkor a hatévesnek nem nagyon kellene olvasgatni,szval valami 18+-os féleséget akrtam összekaparni...Majd ti megmondjátok,hogy sikerült-e:DVárom a megjegyzéseket.Ja.és még valami...Ha azt látjátok,hogy "Seb" vagy "Bastian" akkor azok Sebastian becézései.:D

Jó olvasását!

A fejem...-ez volt az első gondolatom,miután kinyitottam a szemem.Saul...Istenem,felrobbantotta a bombát!Kellemes meleg lehelet érte a fülemet,ahogy valaki megmozdult mellettem,azonnal elfelejtettem mindent,amit eddig mondani akartam.Óvatosan elfordítottam a fejem,hogy lássam Sebastiant,aki még aludt.Mocorogni kezdett,majd az egyik kezét átvetette a csípőmön és úgy kezdett el szorítani,mint aki attól fél eltűnök.

-Tudom,hogy ébren vagy,nyugodtan beszélhetsz...-motyogta.                    

.-Ööö...Öké.-mondtam.-Mi történt?Felrobbantotta?

-Igen...De csak az egyik rudat,még időben le tudtuk állítani,most otthon vannak.

Fújtam egy nagyot.-Szerencsére nem esett bajod.-mondtam meggondolatlanul.

Sebastian felvonta a szemöldökét.-Komolyan?

-Igen.Komolyan.

Ekkor megszólal a telefonja a Love Is Gone-t játszva.-Jesszus,ez milyen régi szám.-mondtam.

-Nem nagyon van időm zenéket töltögetni.-mondta.

-Tudom.Nekem se.

Amikor felvette,Roman és egy máik férfi jelent meg a szobában.

-Minek hívsz fel.ha úgyis jössz?-forgatta a szemét Sebastian.Megjelent még valaki,akinek olyan „halál szaga” volt.De tényleg,kirázott a hideg a csávótól.

-Ők itt.-mutatott a két csávóra.-Buda és Pest.

-Buda és Pest....Hülye...-nézett rá unottan Sebastian.

-Szóval Wolfram és Zebulon.-helyesbített.

-Éppen,most akartunk bemenni a városba megvenni Wolfram Cadillac-jét.Gondoltuk talán Lia is eljöhetne velünk.A csajok imádnak shoppingolni.-tette hozzá.-Na jössz?

-Még mindig itt vagyunk?-kérdeztem,majd kiugrottam az ágyból.Azok hárman vigyorogva eltűntek,én pedig felvettem a ruhákat amiket Sebastian hozott nekem,egy  fehér rövidnadrágot vörös övvel és egy fehér pólót piros PEACE NEON felirattal.Majd felhúztam a kapott piros deszkás cipőt is.A végeredmény egész jó lett.

-Hé,amúgy ezek kinek a ruhái?-kérdeztem.

-Ashley-é,Aaron feleségéé.-mondta.

-Feleség?Wow...-néztem rá meglepetten.-Azt hittem csak 19 évesek vagytok.

Sebatian felnevetett.-Annyinak nézünk ki?

-Nem.

-Én személy szerint ezernyolcszázkilencvenkettő leszek...mennyi is...fél hónap múlva.

A döbbenet kiült az arcomra.-Nos de 1892-nek sem nézel ki.-mondtam vigyorogva.

-Ha-ha.-mutatott szamárfüleket,majd végigsimította az arcomat.-Szűz vagy még?

Teljesen elkerekedtek a szemeim a kérdéstől.Most milyen játékot játszik?-Ahhoz neked mi közöd?

-Szóval igen.-vigyorgott.

-És akkor ki van?-kérdeztem.

-Semmi,csak tudni akartam.Már emeltem a számat.hogy visszaszólok,de végül felemltem a kezeimet és kikerültem.

-Most jobb lesz,ha megyek.-amikor láttam,hogy utánam jön megkérdeztem,hogy miért követ.

-Én is elmegyek.-vonta meg a vállát.Ez egyre jobb lesz...Tehát akkor szökés zéró esély,figyelem elterelés zéró esély.

5 órával később.....

Éppen arra az estélyre vásároltunk,amire kötlező lesz elmennem,valami hülyeség miatt.De egy cseppet sem bántam.

-Nem is igaz!-lökte arréb Roman Wolframot.-Az a piros magassarkú jobban néz ki!

-Ha olyan jól néz ki,hord te!Lia szerintem az a fekete a jobb.-vágott vissza amaz.

Idáig ez ment minden boltba...Komolyan még a fehérnemű boltban is összevesztek,hogy ezt vagy azt vegyem meg.

-Roman,neked nincs ízlésed.-szólt közbe Sebastian.-Szerintem az a lila mindkettőt veri.

-Jézusom...-motyorogtam.-Tudjátok mit?Szerintem először ruhát kéne nézni,és utána cipőt.

-Oké.Tudok egy jó üzletet két utcával feljebb.

Útközben vettünk jégkrémet.

-Ó,ne már.Már megint pirosat kaptam.-nyafogott Roman.-Seb neked kék van!Cserélünk?

-Roman,ne legyél már három éves.-nézett rá Seb.

-De nekem akkor is kell egy olyan kék.-mutatott be neki Roman.

Mikor elértük a boltot Zebulon és Wolfram elmentek szmokingot venni.És összetalálkoztunk a csapat másik felével.Aaronnal,Ry-al,egy ismeretlen fickóval és egy nővel.

-Sziiiaa!-mondta a nő szinte sikoltozva.-Te vagy,Lia,igaz?

-Igen.Te pedig Ashley?

Azonnal megölelt,majd bevonszolt maga után a boltba,a koktél ruhás részleg felé,közben mindenféléről fecsegtünk.Amikor levette a dzsekijét csak akkor láttam meg,hogy a hasa kerekedik.

-Ó,istenem,te terhes vagy?-kérdeztem.

-Igen.-mondta ragyogva a boldogságtól.-A harmadik hónapban vagyok.

-Ez csidálatos.Gratulálok!-mondtam,majd megöleltem.

-Köszönöm!

Megpróbáltam elképzelni magamban egy picike Aaront kék hajjal.Majdnem feltört belőlem a nevetés.

-És kisfiú vagy kislány?-kérdeztem kíváncsian.

-Képzeld kislány!-ugrált örömében.Nagyon örültem Ashley boldogságának.Felpróbáltam egy piros ruhát,aztán megnéztem magam a tükörben,épp amikor Ashley jött ki a próbafülkéből.

-Lia...Ezt meg kell venned!Jézusom,ezt tényleg meg kell venned!-mondta,ahogy közelebb ért.

-Neked pedig azt a pinket!Eszméletlenül jól állna,szerintem!

Gyorsan kifizettük a ruhákat,egy bankkártyáról amit Sean-tól kaptunk.Sean volt az új fickó,akit eddig még nem láttam.

-Akkor most cipőbolt?-kérdeztem.Ashley bólintott,majd elsétáltunk a boltig.Ashley vett egy rózsaszín magassarkút,meg nyakláncokat.Én pedig egy vöröset ami passzolt a ruhámhoz.

-A többiek hová tűntek?-kérdeztem.

-Őszintén?Nem tudom.De szerintem éppen söröznek a LasVegas-ban.Ez egy bár,ahol VIP tagok.

4 órával később.....

Amint összeszedtük a fiúkat a bárból,hazamentünk.Most éppen a kijelölt húsz percemet töltöm a fürdőszobában.Egy kicsit becsíptem két sör és négy feles után,amit versenyre húztunk le Wolframmal,háromszor nyert ő egyszer én.Seb úgy küldött be,hogyha húsz perc múlva nem adok jelet magamról rámtöri az ajtót.Gyorsan fogat mostam,majd felvettem az Ashleytől kapott spagettipántos pizsamát és a rövidnadrágot.Lehunytam a szemem és nagy levegőt vettem miközben kinyitottam az ajtót.Ahogy kinyitottam hátratántorodtam,majd a fenekemre ültem.

-A francba!-Sebastian pontosan az ajtó előtt állt.

-Hé,jól vagy?-segített fel.

-Igen.Csak kiléptem a fürdőből és az adrenalinom a mindenható valagába ugrott,mert te hangtalanul az ajtót bámulod.Röntgen szemeid vannak?

Sebastian felnevetett.-Nem.Nincsnek.Most pedig irány az ágy!

-Várjunk csak!Te parancsolgatsz nekem?

-Dehogy!-emelte fel védekezően a kezét.-Csak hangosan felhívtam a figyelmed,arra,hogy ideje aludni.

-Gyűlöllek.-sanditottam ferdén rá.

-Én imádlak.Az ellentétek vonzzák egymást.-mondta könnyedén.Éppen szólásra nyitottam a szám,de be csuktam.

-Jézus!Odanézz!Nem vágott vissza!-mondta Sebastian gúnyosan.

Befeküdtem az ágyba,hátat fordítva neki.

-Kapcsold le a villanyt és tömd be szád!-morogtam.Abban a percben lekattant a villany,majd suhogást hallottam,aztán éreztem,hogy az ágy besüpped a hátam mögött.Éreztem Sebastian meztelen mellkasát a hátamnak feszülni,és nem tagadom,imádtam az érzést...Aztán hirtelen megfordított,és megcsókolt.

-Hé...?!-próbáltam tiltakozni,de amikor megéreztem a kezét a fenekemen,előjött az Alzheimer kórom,egyszóval mindent elfelejtettem.

-Nem valami olyasmit mondtál,hogy tömjem be a szám?-kérdezte rekedten.Nem válaszoltam,csak még fórróbban csókoltam,majd az extázisban,kicsatoltam a nadrágját.Megharapdálta a fülcimpám,amitől borzongás futott végig a gerincemen.Egy az egyben letépte rólam a ruhát,két kezemet a fejem fölé szorította úgy csókolta a nyakam.Majd lejjeb vándorolt a mellemre,majd a hasamra.Felsikoltottam,amikor megérintett odalent.

-Ez az,hercegnő!-hörögte.-Élvezz a kedvemért!Átfordult így én kerültem felülre.Lassan végisímitottam a hasán az ajkaimmal,amire ő morogva a hajamba markolt.Hamarosan felszínre került domináns természete,mert akármibe kezdtünk bele a végén mindig ő volt felül.

Valamit ügyködött,majd valami jéghideget éreztem a mellkasomon.Egy jégkocka.Éhes szemekkel figyelte a jégkockából leolvadt cseppecskét,ami  egészen a hasamig folyt,egészen a köldökömig,ott eltünt.Bastian nyomott egy csókot,oda ahol eltűnt a csepp.Miközben ő a jégkockát tologatta a testemen,addig én többször is sikoltottam az élvezettől.

-Kicsim...-hörögte.Elmosolyodtam a kedves kifejezés hallatán.-Nem bírom tovább,benned kell lennem.

Bólintottam,majd szélesre tártam a combjaimat előtte.Amint megérztem hatlmas férfiasságát a bejáratnál,ismét önkéntelenül nyöszörögni kezdtem.Amikor belém hatolt,sikítottam,de mostmár a fájdalomtól.Bastian ijedten kihúzódott.-Jézusom,fájdalmat okoztam?-hajolt fölém.-Kérlek,mondj valamit...

-Mostmár...Minden rendben...-nyögtem fel.-Próbáljuk meg újra.Kérlek.

Sebastian fájdalmas arcot vágott majd megint belém hatolt.Ezúttal,csak az engem kitőltő lüktető férfiasságot érztem és a gyönyört.

-Igen...-nyögtünk mind a ketten.Először lassan mozgott,majd egyre gyorsabban...Magamon kívül voltam a gyönyörtől.Amikor a végén a nyakamba vájta a fogait és inni kezdte a vérem elértem a csúcspontot,majd pár másodperc múlva ő is.Sebastian megfeszült,majd rám húzta a takarót,éppen azelőtt,hogy valaki a szobába villant,akinek hosszú fekete haja volt és vörös szemei,egy karóval átdöfte Bastian szívét,én pedig ordítottam vel,majd rátámadtam...

Ebben a pillanatban felébredtem,Sebastian ölelő karjai között.Csak egy álom volt...De olyan valóságosnak tűnt...Mégis...Ekkor megláttam a combomon futó vércsíkot,ami a hüvelyemből folyt